SZOLGÁLTATÁSOK
Temetőgondozás
Temetőgondozás

ZALAEGERSZEGI TEMETŐK GONDOZÁSA

Fenntartás, üzemeltetés

Zalaegerszeg közigazgatási területén 11 temető található, valamint 7 lezárt temetkezési hely.
A kegyeleti ágazat az itt bemutatott temetők működtetését, környezetének alakítását, növényzetének ápolását, infrastrukturális karbantartását, valamint állagmegóvását végzi egész évben. Ezeket a feladatokat kiemelt és megkülönböztetett figyelemmel teljesíti, Mindenszentek és Halottak Napja időszakában is, hogy a látogatók rendezett, nyugodt és esztétikus környezetben emlékezhessenek meg szeretteikről.

A temetők megjelenési formái szerint megkülönböztetünk építészeti-, erdei-, park- és urnatemetőt. Zalaegerszeg területén az építészeti- és a parktemetők jellemzőek. Az építészeti temető alaprajza téglalap alakú, s a sírmezők szabályosan követik egymást. Nincsenek összefüggő gyepfelületek, virágágyak. A sírhelyek között kaviccsal felszórt kis ösvények, utak vannak. A parktemetőket a 19. századi angol tájképi kertek mintájára alakították ki. Magas fák, bokrok, összefüggő zöldfelület jellemzi őket. A sírfelület nem minden esetben emelkedik ki a talaj síkjából, bár manapság már szépszámmal találni ellenpéldát is.



Zalaegerszeg temetői

1. Göcseji úti köztemető
Helyét 1916-ban jelölték ki, a háború miatt a temetőt 1920-ban nyitották meg. A város egyik legrégebbi temetője. Építészeti temető. Az építészeti jellegből fakadóan a köztemető sírhely kihasználtsága jó, eléri a 80-90 %-ot.
2. Új köztemető
Zalaegerszeg város, országosan is elismert szépen parkosított sírkertje. A köztemető 1978-ban nyitotta meg kapuit. Parktemető. A tervező sikeresen felhasználta a terület domborzata által nyújtott lehetőségeket. Nagy mennyiségű növényzet kapott helyet, magas fák, cserjék és gyeppel kerített területek váltogatják egymást. A köztemető megfelelő intimitást, csendes hangulatot biztosít.
3. Andráshidai köztemető
A város harmadik legnagyobb temetője. Ez nemcsak a nagyságán, hanem az évenkénti temetések számán is látszik. Építészeti temető a rá jellemző sajátosságokkal. Az építészeti jellegből fakadóan a köztemető kihasználtsága jó, eléri a 80-90 %-ot.
4. Olasz hősi temető
Az olasz temető 1927-ben épült. 1400 sírhelyet számlál. A számozott műkő keresztek alatt olaszok, a sisakos emlékművek alatt pedig más nemzetek fiai nyugszanak. A temetőt 1992-ben felújították. Parktemető. Hősi temetési hely. Működtetését és fenntartását nemzetközi szerződések, illetve magyarországi törvények és rendeletek biztosítják.
5. Szovjet katonai temető
Parktemető. Hősi temetési hely. Működtetését és fenntartását a két ország között kötött, illetve a nemzetközi szerződések biztosítják. A II. világháborús orosz temető alacsony, fém - és drótfonatos kerítéssel övezett sírkert. 147 db sír található benne.
6. A peremterületi köztemetők
Működő és zárt temető egyaránt található köztük.
Működő köztemetők: a zalabesenyői, botfai, bazitai, ebergényi, pózvai, ságodi, szenterzsébethegyi és a vorhotai köztemetők.
Lezárt köztemetők: a gébárti, kaszaházi, neszelei, apátfai és a bekeházi temető, valamint a  már fentiekben említett hősi (olasz és a szovjet ) temetők.
Botfa köztemető 
1982 óta tartozik Zalaegerszeghez. Építészeti temető. A temetkezési számokat tekintve Zalaegerszeg negyedik legnagyobb temetője.
Az egész temető egy sírmezőnek tekintendő. Parcellákat nem alakítottak ki. Az elhunytak elhelyezését egyes, illetve kettes sírhely, gyermek sírhely, urnasírhely urnakripta hely biztosítja. A temetőben található üres sírhelyek több évtizeden keresztül - 20-30 év - biztosítják az elhunytak elhelyezését.
Zalabesenyő köztemető
A város legrégibb, a XIII. századtól működő temetője. Építészeti temető. Jellemző rá, hogy a temetkezés a templom körül alakult ki, mely egyértelműen a keresztény szokásokkal hozható összefüggésbe. Amíg a templom rendszeresen működött, megvalósult „az élők és holtak misztikus szövetsége”. Ma már a köztemetői jelleg dominál és nem a templomi sírkert.
Ságodi köztemető
Létesítéséről igazán adattal nem rendelkezünk, valószínűleg a múlt század közepe óta használják folyamatosan. Építészeti temető. Jellegében egyértelműen „ falusias”.
Pózva köztemető
1963-ig önálló település volt, ekkor csatolták Zalaegerszeghez. Valószínűsíthető, hogy a temető a XVIII. század második felében létesült. Építészeti temető.
Vorhotai köztemető
1969-ben csatolták Zalaegerszeghez. Temetője feltehetően a XIX. században létesült. Építészeti temető.
Ebergényi köztemető
A temető 1969 óta tartozik Zalaegerszeghez. A temetői területen belül helyezkedik el a templom is, melynek bejárata az út felöl található. Építészeti temető. Jellegében egyértelműen „falusias”. Jellemző rá, hogy a kezdeti temetkezések a templom körül alakultak ki, ma már itt is a köztemetői jelleg dominál és nem a templomi sírkert.
Bazita köztemető 
A köztemetőt 1969-ben csatolták Zalaegerszeghez. Építészeti temető.
Szenterzsébethegyi temető
A temető 1969-ben lett Zalaegerszeg része. Építészeti temető. Ma már a köztemető jelleg dominál, és nem a templomi sírkert.

design terv / szerkesztés: petra_product | grafika: Tóth Norbert | webszerkesztés: Zalaszám Informatika
Az oldal megtekintéséhez ajánlott böngészők: Internet Explorer 8, Firefox 3.0, vagy ezek újabb verziói.